Ha étteremben vagyunk, és az étlapon felfedezem a sztrapacskát, mindig szoktam kérni. Legtöbbször csalódni szoktam, mivel nagyon sokszor sima nokedli van túróval és szalonnával összekeverve.
Aki ismeri az igazi sztrapacskát, az a színéből rájön, hogy melyik az igazi és melyik a hamisítvány. A kissé elszíneződött az igazi, mivel a krumpli ha áll, kezd megbarnulni, tehát ha szép világos marad, akkor az nem az igazi. Ezt az ételt csak régi krumpliból lehet készíteni a keményítőtartalma miatt, az újkrumpli vizes állaga nem jó.
Hozzávalók, ha rászánjuk magunkat, akkor nem érdemes egy kiló krumpliból készíteni, kezdjük két kilóval, válasszuk a lisztes fajtát, természetesen hámozás és mosás után, amit a reszelő durva oldalán lereszelünk. Utána annyi finomlisztet, amennyit felvesz (nem szeretek méregetni) csomómentesre keverünk, gyorsan kell dolgozni, mivel a krumpli elég gyorsan barnul, és levet ereszt, én nem szoktam leszűrni a levét, mivel a liszt úgyis felveszi. A masszát sózom, borsozom, és a biztonság kedvéért (tudom, hogy ez szentségtörés) beleütök 1-2 tojást. Forrásban lévő vízbe szaggatom tetszés szerint nokedli szaggatóval, vagy deszkáról késsel, vagy ha nagyobbakat szeretnénk, akkor kanállal, ezt addig ismétlem adagonként, míg a massza el nem fogy, és a galuskák feljönnek a víz tetejére, akkor leszűröm, és egy nagyobb tálba szedem. Ezután ízlés szerint lehet juh- vagy tehéntúróval, a tetejére kisütött szalonnával összekeverni a zsírjával, és tejföllel meglocsolni. Vagy még dinsztelt savanyú káposztával is, amihez kb. fél kg vízben kissé kiáztatott, kinyomkodott, kevés zsírban párolt, borsozott káposztával kell összekeverni a galuskákat. Természetesen erről sem hiányozhat a jó tejföl és a kockára vágott szalonna.

Hamza Kati

Egy napon a munkából haza jövet, azon gondolkodtam, hogy jó lenne főzni egy igazán kiadós, laktató levest. Gondoltam körül nézek a neten, hátha találok kedvemre valót. Ahogy szörfölgettem jobbra-balra bele akadtam az erdélyi csorba leves leírásába. Addig nézegettem a rengeteg variációt, amíg elegem nem lett, és úgy döntöttem, hogy elkészítem a saját verziómat.

Íme, hát a csorba leves amúgy Kőszegi módra…

Hozzávalók 5-6 személynek:

40-50 dkg darált marhahús, lehet sertés is, 1 db tojás, 5 dkg rizs, 1 fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma (zúzott), 3 evőkanál olaj, 2 db zöldségleveskocka, 4 db sárgarépa, 2 db fehérrépa, 1 kis fej fehér káposzta, 1 kis zeller, 1 kis karalábé, 2 dl tejföl, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál citromlé, 2 db babérlevél, 1 csomag friss kapor, só, bors.

Elkészítés:

Az olajon dinszteld meg a vöröshagymát. Add hozzá a darabokra vágott zöldségeket. Öntsd fel 2-3 l vízzel, sózd, borsozd. Ízesítsd még babérlevéllel, 2 db zöldségleveskockával, ez után lefedve hagyd szépen főni.

Amíg főnek a zöldségek állj neki a húsgombócok gyártásának.

Vedd magadhoz a darált húst, a zúzott fokhagymákat, a sót, a borsot, egy tojást és a rizst gyúrd össze. Készíts gusztusos kicsi gombócokat, és dobáld bele a forrásba lévő levesbe. Főzd addig, amíg a gombócok is a zöldségekkel együtt megpuhulnak (kb. 45 perc). Ezután készítsd el a tejfölös habarást, ami egy evőkanál lisztből és fél doboz tejfölből áll, ha túl sűrűnek találod, engedd fel kevés vízzel, vagy a leves lével. Ha meg vagy ezzel is, nagyon óvatosan öntsd a forrásban lévő levesbe. Ízesítheted még citromlével, én nem szoktam. És most jön a csavar! Az erdélyiek lestyánnal ízesítik a legvégén, én viszont finomra vágott friss kaporral. Felforralás után már tálalhatod is.

Másnapra csodálatosan összeérik, a kapor igazi ízharmoniát ad a levesednek.

Jó étvágyat!

Kőszegi Julianna

Közismert sztereotípia, hogy mi magyarok egészségtelenül étkezünk. Ami persze nem teljesen igaz, hiszen egyre többen vannak, akik odafigyelnek arra, hogy mi kerül az asztalukra.

Ha nem akarunk idő előtt szívrohamban, agyvérzésben meghalni, vagy hosszú kort megélve cukorbetegségben és ízületi bántalmakban szenvedni, akkor nincs mese, többet kell mozognunk és egészségesebben kell táplálkoznunk.

Persze az egészséges táplálkozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezentúl csak köleskását ehetünk egy kis cékla lével leöblítve. Nagyon sokat tehetünk már azzal is, ha csak apró változásokat alkalmaznunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az étkezés ne csak a létfenntartás szolgálatában álljon, hanem továbbra is megőrizze az élvezeti jellegét, azaz örömet okozzon.

Akik ismernek, tudják, hogy nem vagyok ellensége a zúzós ételeknek. Azonban az, aki hetente eszik pacalpörköltet vagy szalontüdőt zsemlegombóccal, máris ötven százalékkal egészségesebben étkezhet, ha csak kéthetente kerülnek ezek a finomságok az asztalára; amely egyúttal az élvezeti értékét is növeli, hiszen egy kicsit tovább kell várnunk a kedvencünkre.

De félre a tréfával, igyekezzünk csökkenteni a zsíros, cupákos húsok arányát étrendünkben, és a soványabb húsok mellett fogyasszunk egy kicsit több zöldséget és a gyümölcsöt. Valamint hetente legalább egyszer együnk tengeri halat, amely a cékla mellett a hosszú élet másik titka! Persze nem kell rögtön egy párolt rombuszhallal próbálkozni és szenvedni, kezdetben nagyon megfelelnek a halkonzervek is, amelyeket ma már nem csak olajos és paradicsomos, hanem igen változatos ízesítésekben is lehet kapni.

Az egészségesebb étkezés már a vásárlásnál elkezdődik. Igyekezzünk mindig idény gyümölcsöt és zöldséget vásárolni, mert akkor biztosak lehetünk abban, hogy kinn a földeken a napfény érlelte meg, s nem a melegházban mesterséges körülmények között termelték. Fontos az is, hogy minél közelebbről származzon, hiszen a szállítási idő alatt sok értékes tápanyag lebomlik, nem is beszélve arról, hogy mindenféle tartósítószerekkel is lefújják. Ide tartozik, hogy az idényen kívül, a messziről szállított zöldségek helyett inkább mirelitet vegyünk, ugyanis azokat a leszedéstől számítva néhány órán belül lefagyasztják, s így jobban megőrzik a tápanyagokat.

A mélyfagyasztott és az egyéb módon tartósított élelmiszereknél mindig olvassuk el, hogy milyen összetevőkből áll, mennyi adalékanyagot tartalmaz, amelyeket az úgynevezett e-számokkal jelölnek. Ha két-három e-számnál többet találunk, máris tegyük vissza a helyére.

A konzerveknél is részesítsük előnyben azokat, amelyeket hőkezeléssel tartósítottak, és nem tartalmaznak mesterséges aromákat és színezékeket.

Egyszóval az egészségesebb konyha érdekében nem kell feltétlenül áttérni a makrobiotikus étkezésre. Továbbra is együk azt, amit szeretünk, de figyeljünk arra, hogy milyen alapanyagokat használunk, és ritkábban fogyasszunk zúzós ételeket, illetve gyakrabban azokat a kedvenceinket, amelyeket sovány húsból készítünk, vagy sok zöldséget tartalmaznak.

A lassú változtatás híveiként (mert azt be tudjuk tartani), időnként tegyünk egy-egy fogadalmat: pl. ezentúl minden reggel iszunk egy pohár 100%-os gyümölcslevet, csak teljes kiőrlésű száraztésztát használunk, nem teszünk cukrot a kávénkba, hetente egyszer tartunk egy húsmentes napot, vacsora után már nem nassolunk semmit…

Zsolti bácsi

Hozzávalók:

1 kg hús (pulyka- vagy csirke mellfilé), 1 fej vöröshagyma, 1 fél citrom (bio!), 3-4 ek. olaj, 1 ek. kristálycukor, 15 szem bors, 3-4 babérlevél, 5-6 sárgarépa, 1-2 gyökér, 1 kis fej zeller+zöldje (vagy szárzeller), 2 deci tejföl, víz, só, köretnek: 500 g durumtészta.

Elkészítés:

Kis olajon a karikára vágott hagymát és citromot egy kis kristálycukorral megpirítom.
Beleteszem a szemes borsot és babérlevelet. Majd a felszeletelt húst is ebben pirítom meg.
Aztán a megpucolt és összevágott zöldségeket is beleteszem, és vízzel felöntöm, hogy éppen ellepje. Ekkor meg is sózom.

Fedő alatt főzöm. Ha megfőtt, a húsokat és a fűszereket kiszedem, a szószt leturmixolom és belekeverem a tejfölt .

Végül a húsokat visszatéve az egészet összeforralom.

 Nóra

A resztelt máj készítése mindig bátor vállalkozás, igazi kaland konyha, ugyanis a májnak megvan az a sajátossága, hogy a leggondosabb elkészítés esetén is vagy puha és omlós lesz, vagy pedig kemény, mint a cipőtalp.

Szóval, kalandra fel! Azonban mielőtt nekilátnánk az étel elkészítésének, nem árt, ha megtudjuk, hogy honnan ered ennek a finom ételnek a neve. Dr. Molnár Csikós László nyelvész írja, hogy a rost (sütőrostély) szónak hajdan röst alakváltozata is volt. S annak idején igét is képeztek belőle: a röstöl szűkebb értelemben arra vonatkozott, hogy valamilyen húsfélét roston süt, pirít, tágabb értelemben pedig arra, hogy valamit más konyhai eszközben pirít, pörköl. Ma a resztel ige fejez ki hasonló jelentést.

Hozzávalók:

40 dkg máj, zsír vagy olaj, 3 fej vöröshagyma, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, só, bors, őrölt paprika.

Elkészítés:

A megmosott májat a hártyától és a rágós részeitől megtisztítjuk, majd egyforma csíkokra vágjuk. A felhevített zsiradékon a csíkokra vágott vöröshagymát megfonnyasztjuk, majd a tűzről levéve megszórjuk az őrölt paprikával, borssal és hozzáadjuk a karikákra vágott zöldpaprikát és a cikkekre vágott paradicsomot. Beletesszük a májat, majd közepes lángon addig főzzük, míg a máj kellően meg nem barnul. Amikor elkészült, megsózzuk.

Főtt burgonyával és csalamádéval nagyon finom!

Zsolti bácsi

Hozzávalók:

½ kg marhahús (legjobb a lábszár vagy a hátszín, de megteszi a pörköltnek való is),  1 nagy fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 1 evőkanál darált paprika, 1 evőkanál méz, egy kis üveg (kb. 2,5 dl) erjesztett hallé, egy póréhagyma, 2 dkg korianderlevél, 2 dkg thai bazsalikomlevél, egy kis doboz szójababcsíra, 1-2 friss chili paprika, 2 db csillagánizs, 4 dkg gyömbér, 1 db közepes méretű fahéj, 5-6 db szegfűszeg, 5-6 db kardamom mag, kevés feketebors, só, ecet, egy tasak rizstészta, kevés cukor, egy lime vagy citrom.

Elkészítés:

A kettévágott vöröshagymát az edény közepére fektetem, és lassan elkezdem pirítani. Amikor az alja már megbarnult, vagyis kezdene szenesedni, akkor felöntöm hideg vízzel. Belehelyezem a marhahúst (én apróra darabolom) és a felszeletelt gyömbért, sót, kevés cukrot teszek bele, majd lassú tűzön kezdem melegíteni. A tetején összegyűlt habot folyamatosan leszedem róla, amíg már nem habzik.

Egy serpenyőbe helyezem a szegfűszeget, fahéjat, csillagánizst, a kardamomot és a feketeborsot, majd enyhén megpirítom őket. Ezután egy teatojásba helyezve beleteszem őket a levesbe. Kb. 3 óra fűzés után beleöntök erjesztett hallét, ízlés szerint.

Még fél órát főzöm a levest, eközben apróra darabolom a póréhagymát, és a chili paprikákat, a korianderleveleket és a thai bazsalikomot. Külön tálakba helyezem őket a csírával együtt, ezek kerülnek majd a kitálalt levesbe.

Közben a fokhagymát szétszedem, és szintén apróra darabolom, majd kevés ecettel, a darált paprikával, a mézzel és kevés vízzel összekeverem. Ez lesz a fokhagymás mártás, amit szintén tálaláskor teszek a levesre. A rizstésztát forró vízben kell áztatni, főzés nélkül, kb. 20 percig.

Tálalás: a tálba helyezem a rizstésztát, majd erre szedem a forró levest. Beleszórok a levesbe az összevágott növényekből, a csírából és a fokhagymás mártásból ízlés szerinti mennyiséget. A chilivel óvatosan bánjunk, csak nagyon kevés kell belőle. Végül erjesztett hallét locsolok bele és belefacsarom a lime negyedét, ezután kezdetét is veheti a Pho-bo leves élvezete.

A csírát én vékonyra összevágott zöldpaprikával is szoktam helyettesíteni, mert nem mindig kapható az üzletekben.

Orsai Henrik

30 éves elmúltam, amikor egy-két korsó helyi sör után, némi rábeszélésre megkóstoltam a cseh knédlit. Addig ugyanis azt hittem, hogy a knédli a Tenkes kapitánya filmsorozatban megismert fullasztó gombóccal azonos. Igazi knédlit (hű társaival a sült hússal és a párolt fehér káposztával) igazi csehországi kocsmában érdemes enni, de mi is megpróbálkozhatunk valami hasonlóval.

Most ennek fogunk nekiállni, a sült hús mellé zöldbors-mártás készül.

Hozzávalók:

A húshoz: 1 kg csirkemell, 1 dl étolaj, só, bors.

A knédlihez: 50 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 2 kiskanál cukor, 3 kiskanál só, 2 egész tojás, kb. 3 dl víz, 2 szelet kenyér.

A mártáshoz: 1-2 evőkanálnyi zöldbors, 3-5 evőkanál cukor, 1 evőkanál mustár, 1 liter főzőtejszín, 2 db leveskocka.

Elkészítés:

Sült hús: a húst kisebb szeletekre vágjuk, az étolajjal, sóval, borssal elkeverjük, egy órát állni hagyjuk. Forró serpenyőben oldalanként 3-4 perc alatt megpirítjuk.

Knédli: 2 dl langyos vízben elkeverjük a cukrot, majd néhány perc alatt felfutatjuk az élesztőt. A lisztet a habos élesztővel, a tojásokkal, pár csipetnyi sóval, és a két szelet kenyérrel összedolgozzuk (a kenyereket előtte apró darabokra tépjük). Nem túl lágy tésztát készítünk (kb. mint egy puhább csipetke), ehhez szükségünk lesz még kb. egy dl vízre. Az eldolgozott tésztát meleg helyen lefedve egy órát kelesztjük. Utána két darabra szedjük, és hengereket formázunk (2 db).

Egy nagyobb fazékban mostanra már forr a vizünk.

A forrásban lévő vízbe helyezve 16 percig főzzük a knédliket, 8 perc után megfordítjuk. Konyharuhába tekerve is lehet főzni, így szebb és simább lesz, de kicsit tömörebb. Én a konyharuha két oldalán kezdem a betekerést, majd a két szélén egy-egy befőttes-gumival összefogom.

16 perc után óvatosan kiszedjük a vízből egy nagyobb tálra.

Mártás: diónyi margarinon 1 percig pirítjuk a kissé megtört zöldborsot, majd felengedjük kevés (néhány evőkanálnyi) vízzel. Beledobjuk a húsleveskockákat, a cukrot, a mustárt és a tejszínt, majd összeforraljuk.

Ma kivételesen készült tejszínből (akciós volt), egyébként a tejszín helyett tejföl és víz szükséges, ekkor néhány evőkanál liszttel lehet sűríteni. Leveskocka helyett pedig mehet bele húsleves alap is. Én mindig másként készítem, hogy ne legyen unalmas. Néha csípősebben, néha kevesebb borssal, esetenként cukrosabban stb. Fontos a bors és a cukor aránya, kezdjük kevesebb cukorral, majd az összhang megtalálása érdekében kóstoljuk meg, és ha kell, cukrozzuk utána. A mai adagot például 2 evőkanál borssal és 5 evőkanál cukorral készítettem.

Tálalás: a knédliből ujjnyi vastag szeleteket vágunk, mellé pakoljuk a húst, az egészet bőségesen meglocsoljuk a mártással és nekilátunk elfogyasztani. Ha valaki úgy érzi, hogy az egészet egy jóféle cseh sörrel kell leöblíteni, ne tétovázzon!

Jó étvágyat!

Kőszegi József

A paprikás leves ünnepi sváb étel. Nemcsak karácsonyra, esküvőkre, keresztelőkre főzték, de ezzel várták a vendégeket búcsúkor is, mert azokban az időkben sok vendég érkezett erre az alkalomra. Soroksáron ugyanis sok jégkereskedő élt, akik Pestre hordták a jeget. Télen, amikor a Duna befagyott, jégvermekbe tették, nyáron pedig széthordták a pesti cukrászoknak és henteseknek. Őket hívták meg búcsúra, paprikás levessel várva.

Hozzávalók:

1 tyúk (Nem lehet csirkével helyettesíteni!), 2 szál sárgarépa, 1-2 szál petrezselyem gyökér, zölddel együtt, 1 egész hagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál kacsazsír, 1 zellergumó (15 dkg körüli), 1 paradicsom, 20 db szegfűbors, kevés piros paprika, só, 2 kávéskanál paradicsompüré, 1 dl tejföl, 1 dl főzőtejszín, 1 teáskanál fűszerpaprika, házi csipetke.

Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát és zellert rövid ideig dinszteljük, majd beletesszük a feldarabolt tyúkot és legalább 20 db szegfűborsot. 15-20 percig fedő alatt tovább dinszteljük, s ha szükséges pici vizet öntünk alá. Ezután megszórjuk pirospaprikával, hogy szép piros színe legyen; megsózzuk, felengedjük vízzel, két kávéskanál paradicsompürét teszünk bele és puhára főzzük. Tálalásnál tejszínt adjunk hozzá (mindenki ízlése szerint tegyen a tányérjába), és mazsolás kaláccsal vagy mazsolás kuglóffal fogyasszuk. (Nem baj, ha a kalács vagy a kuglóf nem mazsolás, de az íz hatás miatt fontos, hogy ne legyen kakaós!)

Terike

Téli esték gyakori vacsorái voltak a lapcsánka fokhagymás tejföllel, a krumpli lángos, a héjában sült krumpli kakastaréj szalonnával vagy házi aludttejjel.

Kirakodóvásárok gyakori étele a lapcsánka, lapcsáng, röszti vagy minek nevezik égtájtól függően, amit össze sem lehet hasonlítani a házi készítésűvel.

A fő összetevője a krumpli, amiből a piros fajtát vegyük, ne a szétfövő sárgát, az inkább pürének, nudlinak való. 4 főre – ne cicózzunk – 2 kilót számítsunk, mert hamar elfogy és nem jó, ha nem marad későbbre nasizni…

Tehát a hozzávalók: 2 kg piros krumpli reszelve (a reszelő tetszés szerinti oldalán kinek mi az ízlése), só, bors, kb. 5-6 gerezd fokhagyma, na és a liszt, ami finomliszt legyen. A reszelt krumplit fűszerezzük, hozzáadjuk a reszelt fokhagymát, s folyamatosan kevergetve adagoljuk a lisztet a masszához. Nem szabad nagyon sűrűre készíteni, mert megköt és csirizes hatású lesz, amúgy is a krumpli folyamatosan levet fog engedni.

Egy nagyobb serpenyőben nagyon kevés olajat vagy zsírt hevítünk, és kis halmokat lapogatunk el úgy, hogy inkább vékony legyen, mint vastag, mert akkor nem sül át. A zsiradékot mindig pótoljuk, vigyázzunk, ne tocsogjon a lapcsánka benne, de az sem jó, ha száraz a serpenyő, mert akkor megég a tészta. Tálaláskor tehetünk rá tejfölt, de nélküle is nagyon finom. Fröccs, sör, tea is illik hozzá.

Jó étvágyat!

Hamza Kati 

Ez nem a hagyományos rakott káposzta, mert azt általában pörkölttel készítik. Hanem olyan, mint a rakott krumpli, csak savanyú káposzta van benne burgonya helyett.

Hozzávalók:

1 kg savanyú káposzta (lehetőleg maszek piaci eladótól), 12 db tojás, fél kg jó minőségű füstölt kolbász, fél kg rizs, fél liter tejföl, reszelt sajt, húsos, füstölt kolozsvári szalonna.

Elkészítés:

Sütőedénybe rétegezve berakom (hét réteg egymáson) a káposztát, a rizst, a szeletelt főtt tojást, ismét rizst, kolbászt szeletelve, ismét rizst, a káposztát.

Az egészet beborítom 20 %-os tejföllel, majd megszóróm bőségesen reszelt sajttal, és a tetejére füstölt szalonna darabokat rakok.

Sütőben ropogósra sütöm, és kb. 40-60 perc alatt készen van.

Jó étvágyat!

Szabó Kata